Mi a teendő, ha probléma van a színpadi világítással és a hangtechnikával?

A világítás szabályozásának elvesztése esetén először is ellenőrizni kell, hogy van-e probléma a vezérlő programjával, a lámpa címkódjával, a vezérlővezeték csatlakozásával, valamint a vezérlővezeték árnyékolásával, hogy nincs-e kitéve rossz interferenciának. , A lámpák és reflektorok határérték-beállítása megfelelő-e stb. A számítógépes lámpák izzóinak sérülésének ellenőrzése a leggyakoribb a színpadi audio világításnál, mivel az izzó könnyen eltörik, ezért probléma esetén ellenőrizni kell, hogy a beszerelt izzó megbízható-e, nincs-e porral és vízgőzzel szennyezve, valamint az izzó hőelvezetése megfelelő-e. Normál tartományban a legjobb, ha ellenőrizni lehet, hogy a feszültség a normál tartományban van-e, és hogy a tápkapcsolót túl gyakran használják-e. Interferencia zaj ellenőrzésének módszere Ha zaj van a professzionális audioberendezésekben, először ellenőrizze a fényerő-szabályozási interferenciát, hogy az audio- és világítási tápegységek le vannak-e választva, majd ellenőrizze, hogy a világítási tápegység és a vezérlővezetékek túl közel vannak-e az audiojelvezetékhez. Előfordulhat olyan helyzet, amikor a szilikon doboz túl közel van az audioberendezéshez?

Normális esetben a hangszórórendszer zajos, amit általában az ésszerűtlen jelátvitel okoz. Ezért, ha probléma van a jelvezeték árnyékolásával, vagy a jel földelése nem megfelelő, zajinterferencia léphet fel. (A Yellow River Lighting kultúra a szlogenjéhez híven szigorú és professzionális, komoly és felelősségteljes hozzáállással, amíg Önök el tudják képzelni, meg tudjuk csinálni.) A színpadi világítási berendezés burkolatának élő jelenségének ellenőrzési sorrendje A berendezés burkolatának élő ellenőrzésének sorrendje az, hogy először a tápegységet ellenőrizzük, hogy sérült-e a vezeték, majd hogy a vezeték fázisa megfelelő-e, és hogy a berendezés földelése és feszültsége megfelelő-e. Színpadi világítás DMX512 vezérlőjel-átviteli vonal Amióta a színpadi világításvezérlés belépett a digitális korszakba, a DMX512 protokoll régóta elfoglalja a színpadi világításvezérlési protokollok domináns helyét, és olyan technológiává vált, amelyet minden színpadi világítással foglalkozó dolgozó ismer.

A gyakorlati alkalmazásban azonban az emberek zavarosnak tűnnek a DMX512 távvezetékek kiválasztásával és használatával kapcsolatban, és gyakori jelenség, hogy olyan jelátviteli vezetékeket használnak, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek. Nemcsak ideiglenes mobil előadásoknál, hanem színházépítésnél is. A távvezeték az idegrendszer a DMX512 vezérlésében, és minősége közvetlenül befolyásolja a vezérlőjel átviteli minőségét.

A gyenge minőségű távvezetékek veszélyeztetik a világításvezérlés megbízhatóságát és stabilitását, és végzetes károkat okozhatnak az előadásban. A színházak esetében a rendszerkábelezés a "százéves terv" alapvető konstrukciója, és az embereknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk rá. Az elmúlt években Kínában fellendült a színházak építése. A szerző számos színház világítási terveinek, valamint a világítástechnika és a berendezések értékelésében vett részt. Az értékelés során azt tapasztaltam, hogy ez a kérdés általában nem kapott kellő figyelmet.

Még néhány nemzeti kulcsfontosságú projektben is felmerülnek problémák. Milyen kommunikációs kábelt kell használnia a DMX512 vezérlőrendszernek a rendszer megbízható működéséhez? Miért kell dedikált kábelt használni? Miért jelent problémát a nem szabványos átviteli vezetékek használata? E kérdések megválaszolásához először meg kell értenünk a DMX512 protokollt. A DMX512 egy protokollszabvány, amelyet az Egyesült Államok Színháztechnikai Intézete (USITT) fejlesztett ki a színpadi világítási konzolok és a fényerőszabályzók közötti adatkommunikációra, majd később kiterjesztették a különféle színpadi berendezések, például mozgólámpák és színváltók vezérlésére is.

A DMX512 fő tartalma a kommunikációs adatprotokoll meghatározása, és a jelátviteli kábelhez közvetlenül kapcsolódó fő tartalom a következő: 1. A kommunikációs interfész az általános EIA-485 számítógépes kommunikációs szabványt alkalmazza, elektromos jellemzői teljes mértékben megfelelnek az EIA-485 előírásainak. 2. A DMX512 protokoll jelátviteli sebessége 250 kbps. A következőkben a DMX512 jelek megbízható továbbításának és a használandó vezetékeknek az elemzése következik.

Hosszú vezeték problémája A rádióelmélet alapja a hosszú vezeték elmélete. Az úgynevezett "hosszú vezeték" olyan vezetékre utal, amelynek hossza összehasonlítható a vezetéken haladó áram hullámhosszával. Általánosságban elmondható, hogy ha egy távvezeték hossza nagyobb, mint a hullámhossz tizede (l> ——l), akkor hosszú vezetéknek tekinthető (egyesek szerint l> ——l a hosszú vezeték). Tehát egy hosszú vezeték nem feltétlenül nagyon hosszú vezeték.

Például egy átlagos személyi számítógép CPU-jának fő frekvenciája elérte a gigahertzes (G, 109) nagyságrendet, az alaplap külső frekvenciája pedig ennek megfelelően az egy-kétszáz megabájtot. Ezért a kisméretű nyomtatott áramköri lapok tervezésénél a hosszú vezetékek problémáját is figyelembe kell venni. Hosszú vezetékek esetén néhány általános áramköri elv már nem alkalmazható, és az elemzéshez speciális átviteli vezeték elméleteket kell alkalmazni. A DMX512 vezérlőjel átviteli sebessége 250 kbps, azaz másodpercenként 250 000 bináris kód, azaz 250 000 téglalap alakú impulzus kerül elküldésre másodpercenként.

A jel spektrumanalízis elmélete szerint látható, hogy a téglalap alakú impulzus nagyszámú magas rendű felharmonikust tartalmaz, még ha csak a legalacsonyabb frekvenciájú alaphullámot és az l> ——L feltételeket is figyelembe kell venni a számításhoz. Ha a frekvencia 250 kHz, a hullámhossz 1200 m, akkor a 120 m-nél hosszabb átviteli vonalat hosszú vonalnak kell tekinteni. Valójában a felharmonikusait nem lehet figyelmen kívül hagyni, így ez a távolság még rövidebb. Ezért a DMX jelek továbbítását hosszú vonalként kell kezelni.

A hagyományos vezetékekben az áramkör kapacitása a kondenzátorban, az induktivitás a tekercsben, az ellenállás pedig az ellenállásban koncentrálódik. Bár a vezeték ellenállása elosztott paraméter, gyakran egy hagyományos ellenállásnak tekintik. Ez az úgynevezett csoportosított paraméterű áramkör. A csoportosított paraméterű áramkörben a távvezeték minden pontjának feszültsége és árama minden megadott pillanatban azonos, és a távvezetéken lejátszódó jelenség a távvezeték bármely pontjának folyamatából megítélhető, azaz a feszültség és az áram csak az idő függvénye, függetlenül az áramkörben elfoglalt helytől. Hosszú vezetékek esetén azonban figyelembe kell venni az eloszlási paramétereket, és a vezeték minden kis szakaszának van ellenállása, kapacitása, induktivitása és vezetőképessége.

Ezért a hosszú vezetéket úgy kell tekinteni, hogy azt a négy kivezetéses hálózat számos vezetékegysége összeköti, és minden négy kivezetéses hálózat rendelkezik a vezetékegység R ellenállásával, L induktivitásával, C kapacitásával és G vezetőképességével (ahogy az az 1. ábrán látható). A hosszú vezeték tulajdonságait az R, L, C és G eloszlási paraméterei határozzák meg.