Különböző lámpák alkalmazása a színpadon

1. Reflektorfény – a színpadon használt reflektorfény egy síkdomború kondenzort jelent a lámpa előtt. Ez a fajta lámpa képes a fényfolt méretének beállítására. A kijövő zenesugár viszonylag koncentrált, a mellette szórt fény viszonylag kicsi. A teljesítmény 0,5 W-tól 5 kW-ig terjed. Sokféle típus létezik, a fókusztávolság lehet hosszú, közepes és rövid, a látótávolság pedig az igényeknek megfelelően választható meg. 2. Bordázott fény – vagy lágy fény, de a televíziós világban ezt a fajta fényt reflektorfénynek nevezik. A színpadon a fent említett síkdomború reflektorfényt a szórt és a lágy fénytől való megkülönböztetés érdekében nagy szórási felülettel rendelkezik használat közben. Néha a szórt fény szabályozása érdekében egy címlapot helyeznek a tükör elé, hogy az teljesen befedje azt. A lámpáknak jól látható fényfoltjaik vannak, és a felvételi távolság viszonylag rövid. A teljesítmény 1 kW, 2 kW és így tovább.

3. Háttérvilágítás – Az ilyen típusú lámpának nincs elöl lencséje, és a fényt teljes egészében a hátul található nagyobb reflektor bocsátja ki. Ugyanazzal a 2 kW-os izzóval a fényereje erősebb, mint a reflektoré, ezért akkor használják, ha erős fényforrást és fényerőt kell megjeleníteni a színpadon. Hatása jobb, mint más lámpáké, és jellemzője, hogy a nyaláb erős, de a fény beállításakor figyelni kell a fókuszpontjára. Nem alkalmas a színes papír vagy a függöny fókuszpontjának beállítására, mert könnyen égési sérüléseket okozhat. Ezenkívül a fény beállításakor gyakran fekete foltok jelennek meg a közepén. A fekete foltok elkerülése érdekében a lámpa elejének közepére egy gyűrű alakú terelőlemezt helyeznek, és a kibocsátott fényfolt nagy, nehezen zárható. Most egy újfajta bevonat van a fényvisszaverő burán, amely a külső fényt hátrafelé engedi át, csökkentve a lámpa előtti hőmérsékletet. Jól működik. A neve hidegfényű szuperreflektor. Valójában a lámpa szerkezete megegyezik a háttérvilágításéval.

4. Képalkotó lámpák – vagy alakító lámpák, ellipszoid alakú spotlámpák. Számos sugárzási szög közül lehet választani és alkalmazni az igényeknek megfelelően. Fő jellemzőjük, hogy a spotot négyzet, rombusz, háromszög és más alakúra vágják, például diavetítéshez, vagy igény szerint különféle mintákat és mintákat vetítenek ki. A teljesítmény 1 kW, 2 kW stb. is lehet. A konfiguráció opcionális. 5. Beépített lámpa – PAR lámpa vagy sugárlámpa néven is ismert, felépítése abban rejlik, hogy tükörlámpákat helyeznek el a hengerben, és bróm-volfrám izzókat a fényvisszaverő tálakban. Fő jellemzőjük, hogy viszonylag rögzített sugarat bocsát ki különböző sugárzási szögekkel. A méret nem állítható.

6. Égbolti sorfények - nagy teljesítményű asztigmiás lámpák, az égbolt felülről lefelé történő megvilágítására szolgálnak, fényt és egyensúlyt, valamint nagy besugárzási területet igényelnek. 7. Földi sorfények - nagy teljesítményű asztigmiás lámpák, színpadra helyezve, az égbolt alsó részét felfelé világítják meg, az égbolti sorfények fényével összekapcsolódva, és egyenletesen felfelé és lefelé. 8. Asztigmiás szalagfény - hosszú szalag, több rácsra osztva, általában három vagy négy színre osztható, minden rács körülbelül 200 W teljesítményű izzólámpát használ, és különböző színeket igényel az önálló csatlakozáshoz és az egyenletes megvilágításhoz. Nagy felületű besugárzáshoz használják függönyökön vagy festményeken, valamint nagy felületű kiegyensúlyozott fényeloszlásként is használhatók, és a különböző színű fények egyszerre is használhatók különböző színű sugarak kiváltására.

9. Az általános asztigmiára alkalmas lámpákat – mint például a jód-volfrámlámpákat és a hagyományos reflektorokat – főként egy adott terület vagy tájkép egyenletes megvilágítására használják.