világítástechnikai szakember főnév

1. Fényerő: A fényerő egy adott felületet körülvevő mikro-egység területét jelenti, az adott irányban kibocsátott fényerősséget osztva az egység által ugyanarra az irányba vetített területtel, a mértékegysége: cd/c㎡. A fényerő fogalma általában nem fordul elő a világítási rendszerekben. 2. Megvilágítás: A megvilágítás egy felület fényáram-sűrűségét jelenti, ami az egységnyi területre befecskendezett fényáram, a mértékegysége LX.

A megvilágítás definíciója és mérése bonyolultabb, mint például az átlagos hengeres megvilágítás, az ekvivalens gömbi megvilágítás, a skaláris megvilágítás stb., és mérési feltételeik és számítási módszereik is eltérőek. Gyakran előfordul az építészeti és dekorációs mérnöki munkákban, és esetenként a megvilágítás fogalma a világítási rendszerekben is megjelenik. 3. Fényáram: A fényáram az az energia, amelyet a fényforrás időegység alatt a környező térbe sugároz, és amely vizuális reakciókat okozhat, azaz a látható fény energiája.

A fényforrás effektív sugárzási értékét írja le, mértékegysége 1 m² (lumen). Az azonos teljesítményű lámpák fényárama teljesen eltérő lehet az eltérő fényhatásuk miatt. Például: az általános világítótestek fényárama mindössze 10¹⁸ m²/watt, míg a fémhalogén lámpák elérhetik a 80¹⁸ m²/wattot.

4. Színhőmérséklet: A színhőmérséklet azt jelenti, hogy amikor egy fényforrás által kibocsátott szín megegyezik egy bizonyos hőmérsékleten egy fekete test által sugárzott színnel, a fekete test hőmérsékletét a fényforrás színhőmérsékletének nevezzük, általában Kelvin-fokban mérve. Például 3200k és 5600k stb. Magas színhőmérséklet esetén a fény hidegebb; alacsony színhőmérséklet esetén a fény melegebb; közepes színhőmérséklet esetén a fény közel fehér.

A természetes napfényben a fény színhőmérséklete általában magasabb, mint a mesterséges lámpáké. Normál körülmények között a napfény színhőmérséklete körülbelül 5600 K, míg a stúdió- és előadólámpák színhőmérséklete körülbelül 3200 K (meleg fényforrás).

A tévéstúdiókban az utóbbi időben megjelent hidegfényű világítás azonban változást jelent a hagyományos fényforrásokhoz képest. A hidegfényű fényforrás magas színhőmérséklettel, alacsony energiafogyasztással és alacsony hőtermeléssel rendelkezik. Beltéri és kültéri fotózáskor a színhőmérséklet-átalakítás egyszerű, és a kép természetes. Természetesen a hidegfényű fényforrásnak magasabb teljesítménykövetelményei vannak a fényerő-szabályozó konzollal szemben. 5. Csatorna: A modern fényszabályozásban megjelent a csatorna új fogalma.

Egy lámpatest vezérlőhurkainak gyűjteményére utal. Konkrétan egy lámpa funkcióit külön kell vezérelni (például: fókusz, stroboszkóp, színváltás stb.), és az általa elfoglalt fényerő-szabályozó konzolok kimeneti áramköreinek gyűjtőneve a csatorna. Például: egy számítógépes lámpa funkciói közé tartozik a rekesznyílás, a szín, a stroboszkóp, a fényerő-szabályozás, a vízszintes lencsemozgás és a függőleges mozgás, tehát 6 csatornát foglalnak el.

Ebből látható, hogy a csatornák koncepciója még mindig a hagyományos világításvezérlő áramkör fejlődési ága, de a modern világítástechnikában több csatorna egyetlen eszközön való egyesítése az egységes vezérlés érdekében. Természetesen minél fejlettebbek, összetettebbek és több műveletet végeznek a lámpák, annál több csatornát foglalhatnak el, és annál magasabbak a követelmények a világítási konzollal szemben. Például: egy 108 fényúttal és digitális kimenettel rendelkező fényerő-szabályozó konzol, ha 12 csatornás számítógépes lámpákat akar vezérelni, akkor legfeljebb 9 ilyen lámpát tud vezérelni, a vezérlés módja pedig a jel- és címkiosztás problémája.