Színházi látványtervezés

A színháznak meg kell felelnie az előadóművészek drámai, zenei, táncos és egyéb előadásainak használati követelményeinek, és figyelembe kell vennie a fejlesztési helyzetet; ugyanakkor a közönség vizuális és hallási igényeit is meg kell felelnie. Ezért egy bizonyos funkcionális követelményekkel rendelkező színházat a közönség vizuális és hallási igényei szerint kell megtervezni. A szerző a következő alapvető elemekből kiindulva elemzi a konkrét tervezési módszereket annak biztosítása érdekében, hogy a színház jobb látási és hallási hatásokat érjen el. 1. Színpad A színpad az előadás "helyszíne" és a közönség számára "háromdimenziós kép", ezért a színház nagyon fontos része.

A kínai színház színpadának hosszú története és egyedi hagyományai vannak, de a 21. század eleje óta, az európai, amerikai, japán és más országok kultúrájának beáramlásával, a nézőtér is megváltozott, valamint az emberek kulturális és szórakoztató koncepciói és preferenciái is megváltoztak. A diverzifikáció a színház funkcióinak diverzifikálódásához vezetett. A hagyományos keretes színpad és a doboz alakú színpad már nem kiemelkedő. Az utóbbi években számos végszínpad jelent meg az országban. Többfunkciósak, nemcsak előadásokra, hanem találkozókra is alkalmasak, némelyik sztereó szélesvásznú filmeket is vetíthet, mások teleszkópos platformokat építenek be divatbemutatókhoz stb. A fentiekből láthatjuk, hogy a színpadforma fejlődése kulcsfontosságú az előadóterem építészeti tervezésében. Összefügg a színpadtervezéssel és a drámai stílussal; előadási "helyszínként" az előadás "felszerelése" is, és a dráma szükséges "környezete". E három jellemző összefonódása szorosan összefügg a korral.

A közönség és a tükörkeret száján keresztül egymással szemben álló színészek kapcsolata azonban nem sokat változott. Bár léteztek vég- és középponti típusú színpadok, a tükörkeretes doboz alakú színpad továbbra is a közönségterem. A nézőtér főárama. 1.1 A színpad bejárata A színpad bejárata a nézőtér térkompozíciójának középpontja, függetlenül a mennyezet dőlésszögétől, az ülések centripetális helyzetétől, a fülkéktől, a felületi fényhornyoktól és a különféle építészeti megoldásoktól, mindegyik erősen kiemeli a csillagszerű helyzetét. A színpad kerete az előadóterem tervezésének is alapja. Magassága és szélessége meghatározza az előadóterem méretét; a doboz alakú színpad mérete még a színház alakját is befolyásolja; ugyanakkor a színpad hangterét és az előadóterem hangterét is meghatározza. A csatlakozási pont, akárcsak a torok, döntő szerepet játszik az előadóterem hangminőségében.

A színpad magassága, szélessége és ajka méretei általában a következők. 1.2 Színpad (1) Szélesség - a színpad szájának szélességének kétszerese (28-32 m). Az oldalsó színpadoknak a színpad elején és az előadótér egyik vagy mindkét oldalán kell lenniük.

(2) Mélység - általában 12-15 m, közepes méretű 16-18 m (a legalkalmazkodóbb), nagy méretű 19-21 m, a Beijing Capital Színház 19,5 m. A futópálya előtetőjét és folyosóját válaszfallal kell elválasztani. A futópálya ajtaja nem lehet 1,5 m-nél kisebb, az ajtó magassága pedig nem lehet 2,4 m-nél kisebb (főleg azért, hogy az ajtó szélessége és a válaszfal magassága ne akadályozza a színészek be- és kijutását a pályára). A színpadon belüli faloldalt hangszigetelő anyaggal kell kezelni, hogy megakadályozzuk a színpadi térben a túl hosszú visszaverődési időt, vagy más hanghibákat, amelyek befolyásolhatják az előadást.

A színpad végmagassága 9 m lehet. (3) Nettó magasság – a színpad magasságának 2,5-szerese, plusz 1-2 m beépítési magasság (f) a rács (közismert nevén a szőlőrács) alsó széléig. A színpad általában a híd második emeletén található.

Az első emeleti híd nagyjából a színpad bejáratának magasságával megegyező magasságban van, plusz 0,5 m-rel a perontól, az oldalsó függönytől való távolsága pedig 1 m. A híd szélessége 1,8-2,5 m. A peron bejáratához közel oldalt egy könnyűhidat kell felállítani felüljáró helyett; és felüljárót nem szabad a peron bejáratától 1,5 m-en belül felállítani a nagy függönyök, tűzálló függönyök, sorompók stb. működtetésének megkönnyítése érdekében.

A második emeleti híd 10,5-11,5 m-en található, ez a gém felszerelési rétege, legalább 200 kg/m2 terheléssel. 1.3 Színpadi felszerelés Általában a színpadon méterenként 3-5 függesztőelem található, és ezek sűrűbben vannak elrendezve az előadótérben. Egy-egy függesztőelem terhelése körülbelül 400 kg, a fényrúdé pedig körülbelül 600 kg. A színpad függönye egy nagy függöny (elektromos vezetősínnel és csiga reteszelő mechanizmussal); egyéb függönyök közé tartozik az első függöny, az oldalsó függöny, az első felső függöny, a második függöny, a harmadik függöny, a fényfüggöny, a gézfüggöny, az égfüggöny stb., amelyeket mind elektromos gémek emelnek fel.

A nagyméretű színpadokon általában álszínpad-nyílások vannak, némelyiken pedig lemezjátszók, kocsiplatformok, emelőplatformok stb. is találhatók, a teleszkópos színpadokat pedig speciális effektekhez, például divatbemutatókhoz használják. A nagyméretű színpadon világítóketrecek találhatók, és általában világítóállványok is vannak. 2 Látás 2.1 Látótávolság A vizuális felbontás jellemzői szerint 20-25 m távolságon belül az emberek tisztán láthatják a színészek arckifejezéseit. A legnagyobb hatékonyság 18-20 m; de a gyakorlat azt mutatja, hogy a színészek finom mozdulatai és arckifejezései 29-30 m távolságból is tisztán láthatók, ami az asszociációs hatás.

Ezért az előadóterem hossza általában körülbelül 30 m. 2.2 Minél nagyobb a sztereoszkopikus nézési távolság, annál lassabban érzékelik az emberek a színész járásmódjának, azaz a távolságváltozásnak a változását. Például a színpadtól 30 méterre lévő közönség csak akkor érzi a színész színpadon elfoglalt helyzetének változását, ha a változás nagyobb, mint 0,65 m. Ha a színész egy kis lépést tesz a közönség irányába (kevesebb, mint 0,65 m), nem érzi a változást, így a háromdimenziós hatás jelentősen romlik. 2.3 A látószög a legkényelmesebb nézési körülmény a szem elfordítása nélkül. A vízszintes látószög 30°, a bedőlési szög pedig 15°; amikor a szemek elfordulnak, a vízszintes látószög 60°, a bedőlési szög pedig 30°. Ez nem megfelelő.

Ezért az előadóterem első sorában ülő közönség által bezárt szöget és a színpadnyílás szélességét, azaz a vízszintes szöget általában 30-60° között kell szabályozni. 2.4 A legtöbb előadóteremben tükörkeretekkel ellátott erkélyt alakítanak ki. A korlátozott betekintési szög miatt, hogy az erkélyen ülő közönség többet lásson az égből, az erkély nem lehet túl magas, az erkély alatti nyílás magassága pedig nem lehet túl kicsi, így csak csökkentheti a medenceülés emelkedését. Elmondható, hogy az erkély elején található kevés, kiváló minőségű ülés a medenceüléses nézőtér minőségének romlását okozza, amely a teljes látómező több mint felét teszi ki. Az előadóterem függőleges betekintési szöge általában nem optimális, és a legtöbb közönség magassági szögből néz, gyenge sztereoszkopikus hatással és erős takarással. 2.5 Emelkedő lejtő Annak érdekében, hogy az előadóteremben tartózkodó összes közönség ne takarja el őket az első sorban ülő közönségtől, a nézőtér padlóját általában sorról sorra, elölről hátra egy bizonyos lejtőig megemelik.

Általában a függönyvonal pontjánál, vagy a színpadfelület felett 300-500 mm-rel elhelyezkedő színpadfelületet tekintik nézőpontnak, az emberi szemek talajszinttől való magassága általában 1100 mm, a látóvonal magassági állandója pedig . Az emberi szem és a fejtető közötti távolság 12 cm, a talajszint emelkedésének lejtését pedig kiszámítják. 3. Színpadvilágítás A színpadvilágítás egy olyan világítómező, amelyet a színpadon számos helyen elhelyezett lámpák és laternák alkotnak, különleges művészi hatásokat keltve, a test háromdimenziós érzetét mutatva, és drámai hangulatot és atmoszférát teremtve. Ezeket a funkciókat a fényminőség, a fénymennyiség, a fényszín és a fényirány különféle változtatásával érik el.

A lámpák és a laternalámpák elhelyezése két kategóriába sorolható: színpad előtti és színpadon belüli. A színpad előtti világítási berendezések és elhelyezkedésük befolyásolja a nézőtér méretét. A bezárt szög 45-50°, legfeljebb 55°. A felszíni világítócsatorna nyílásának szabad magassága legyen nagyobb, mint 0,7 m. Ha felső és alsó lámpasort is fel kell szerelni, akkor annak 1,2 m-nek, a mélységnek pedig 0,8-1,2 m-nek kell lennie; a távolság 0,1 m. A felszíni világítóhorony magassága legyen nagyobb, mint 1,8 m.

A lámpatestnek képesnek kell lennie a fő színpadot mélységben besugározni, minél mélyebb, annál jobb. Remélhetőleg a színpad teljesítményterületének 2/3-át be tudja sugározni, és a besugárzási szög körülbelül 45°. A lámpatest nyílásának a perontól legalább 3 m-re, a peron szájától pedig legalább 6 m-re kell lennie. Legalább 4 sor lámpatestnek kell lennie, és minden sorban 3 lámpa található.

A nyílás szélessége 1,7 m, a lámpatartók közötti távolság pedig 0,7 m. Általában 1-2 üldözőlámpát helyeznek el a csarnok hátsó részének felső részén. A színpadvilágítás egyes részeinek fényeloszlása ​​általában a 2. táblázat szerint állítható be.